Amatőr Észlelők meteorológiai kurzusa, az észlelés. A légnyomás mérése, 3. rész
A légnyomás mérésére a barométer szolgál. Különböző fajtáit alkalmazzák, mint pl. a higanyos, vagy az aneorid barométer.
Mindkettő a műszer felett elhelyezkedő légtömeg súlyából eredő nyomást méri. Mértékegysége a fizikában megszokott Pascal (Pa), gyakorlati okokból a meteorológiában ennek százszorosát, a hektopascal-t (hPa) használják.
Ahhoz, hogy a légnyomás értéke ne elsősorban a mérőhely tengerszint feletti magasságát jellemezze, át kell számítani tengerszintre. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen mérési adathoz (abszolút légnyomás) hozzá kell adni azt a nyomás többletet, amit a mérőhely és a tenger szintje közötti légoszlop képviselne. Ahhoz, hogy ezt a számítást pontosan végezhessük el, tudni kellene a “mérőhely alatt elhelyezkedő” levegő hőmérsékletét. Ezt általában az állomáson mért hőmérséklet alapján veszik ismertnek.
A korszerű, rádiós átvitelű meteorológiai állomások, melyek az Internethez is csatlakoznak, valamely földrajzilag közeli meteorológiai állomás (pl. repülőtér) adatait veszik alapul, így az aneroid (mechanikus) barométer heti kalibrálásával nem untatnék senkit.
Mit jelent a légnyomás változása?
Amikor a levegő felszálló irányú légmozgást végez (felhőképződés) csökken a légnyomás, hiszen ritkul a felettünk lévő légoszlop, ezáltal a nyomása is kisebb lesz. Lassabb tempójú emelkedésnél felhősödére lehet számítani, gyorsabb nyomáscsökkenés esetén pedig csapadékra.
Ugyan ez fordítva, a leszálló irányú légmozgás felhőoszlató, szárító hatású, így emelkedő légnyomás esetén a fent látható házikó lakói napos, szép időt jeleztek előre. természetesen ezekben a házikókban is aneorid barométer dolgozik.
A szélnél már említettük, hogy az tulajdonképpen egy nyomáskiegyenlítés, ennek állapotát a széltérképeken jelzett izobár vonalakkal tudjuk nyomon követni.
Kattintásra nagyobb méretű lesz a kép
Az izobár vonalak az azonos nyomású területeket kötik össze, mint a térképen a magassági vonalak. Ezek az izobárok minél sűrűbben állnak, annál nagy szél várható. Az északi féltekén a szél nem párhozamosan fut az izobárokkal, hanem a Coriolis-erő balra téríti a légáramot. Így aztán, ha háttal állunk a szélnek, tőlünk kicsit balra helyezkedik el valahol az alacsony nyomású terület.
A következő részben a csapadék mérése következik, melyben már szinte mindenki profi.