Téli csapadék észlelési és mérési segédlet, mit, mikor, hogyan mérjünk?
Harmat, dér, zúzmara: mikro (keletkező) csapadéknak számít, ha van is a mérőben, nem kerül be a mennyiség a csapadék naplóba, csak a jelenség.
Ködszitálás: szignifikáns (hulló) csapadék, a mennyiség naplóba írandó. Amennyiben 24 óra alatt harmatot, deret és ködszitálást is tapasztalunk, akkor szokás szerint 06:45-kor mérés, ebben az esetben a harmatból, dérből összegyűlt mennyiség is beleszámít. FONTOS! Csak akkor jelentsünk és mérjünk csapadékot, ha biztosan megfigyeltük, tapasztaltuk a ködszitálást.
Szilárd csapadék, hó, ónos eső, ónos ködszitálás mérése: zöldikével nehezített a pálya, #HellTaki-val, Hellmannal már egyszerűbb. A társ. csapadékészlelők általában 2 db csapadék gyűjtővel rendelkeznek, ők, lassan, max. szobahőmérsékleten olvasztanak, gyűjtőt cserélnek szárazra. Ezt javaslom a zöldikénél is, télre legyen 2 db nálad.
Akiknek csak egy van: max. kézmeleg! vízből a mérőhenger segítségével lassan beleöntünk a gyűjtőbe x*10 mm vizet úgy, hogy az összes szilárd csapadék a gyűjtő edénybe folyjon le a henger oldaláról is. Utána a hagyományos módon mérjük a csapadékot, levonva belőle az x*10 mm-t. Persze erre akkor van szükség, ha mérés időpontjában, vagy az olvasztás alatt is van csapadékhullás.
A hótakaró észlelése: 06:45-kor. Nem mérhető, de összefüggő vékony hótakaró a “lepel”. Nem összefüggő hótakaró: “hó foltokban” Hófúvásból, olvadás után visszamaradt vastagabb hó: “hóbuckák”.
A hóvastagság mérése: szintén 06:45-kor történik. A csapadék méréssel ellentétben az ebben az időpontban mért hóvastagság arra a napra vonatkozik és hótakarós napnak számít. Pl.: 17 órakor esik hó és kialakul hótakaró, de másnap reggel 06:45-ig mind elolvad, nincs hótakarós napunk.
Maga a mérés: mérőléc, iskolai egyenes vonalzó, ipari acélvonalzó, mind alkalmas erre. Az iskolai vonalzók nem 0 cm-ről indulnak, erre figyeljetek! Érdemes levágni, reszelni az elejét 0 cm-ig. Mértékegysége a kerekített egész számértékű cm, tehát 3,6 cm hó az 4 cm.
A mérés: Keresünk egy több négyzetméteres, nyílt területet a talajon! és 5 mérés átlaga fogja adni a hóvastagságot.
Hófúvás esetén nehezebb a dolgunk, próbáljunk meg ott mérni, ahonnan nem hordta el a szél a havat és természetesen a hóbuckákba se mérjünk bele.
Sok és jó észlelést kívánok mindenkinek, illetve azt, hogy az előttünk álló télen többször is legyen szükségetek a fentebb leírtak alkalmazására!
Taki
