Mi is az a hőzivatar?
Még a cikk előtt megemlítenék 3 dunántúli középhegységet, ezeknek a leírásban szerepe lesz: a Mecsek, a Bakony és a Budai-hegység. Ott láttok most a radaron 3 csapadéktömböt, ha még mind nem is zivatar.
Mehet? 
A hőzivatarok (szaknyelven egycellás vagy lokális konvektív zivatarok) tipikusan a meleg, forró, fülledt nyári napok kísérői. Kialakulásuk mögött nem egy közeledő időjárási front áll, hanem a helyi erős felmelegedés és a légkör labilitása.
Íme a folyamat és a szükséges légköri feltételek rövid, átlátható összefoglalása:
A kialakulás folyamata (A konvekció)
Erős besugárzás: A Nap sugarai erősen felmelegítik a földfelszínt.
Feláramlás (Konvekció): A meleg földfelszín felhevíti a felette lévő légréteget. Mivel a meleg levegő sűrűsége kisebb, mint a környező hidegebb levegőé, könnyebbé válik és intenzív emelkedésbe kezd (mint egy hőlégballon).
Kondenzáció: Ahogy ez a meleg, változóan nedves levegő buborék egyre magasabbra jut, tágul és lehűl. Amikor eléri a harmatponti hőmérsékletét, a benne lévő vízgőz kicsapódik: megkezdődik a gomolyfelhő-képződés (Cumulus).
Zivatarrá fejlődés: Ha a feltételek adottak, a gomolyfelhő hatalmas, üllő alakú zivatarfelhővé (Cumulonimbus) növi ki magát, amelyből villámlás, dörgés és záporos csapadék kíséretében zivatar tör ki.
A 3 legfontosabb légköri feltétel:
Ahhoz, hogy a sima gomolyfelhőkből hőzivatar legyen, három dolog egyidejű jelenléte szükséges:
1. Labilis rétegződésű légkör
Ez azt jelenti, hogy a magasban a levegő lényegesen hidegebb, mint a felszín közelében. Ha a vertikális (függőleges) hőmérsékleti gradiens nagy (vagyis felfelé haladva gyorsan csökken a hőmérséklet), a lentről elinduló meleg levegő buborék, ami nem kicsi , a környezetéhez képest mindvégig melegebb – és így könnyebb – marad, így akadálytalanul tud áramlani akár 10-12 kilométeres magasságig.
, a környezetéhez képest mindvégig melegebb – és így könnyebb – marad, így akadálytalanul tud áramlani akár 10-12 kilométeres magasságig.2. Megfelelő nedvességtartalom
A talajközeli légrétegeknek elegendő nedvességet kell tartalmazniuk. A nedvesség a zivatar “üzemanyaga”: a vízgőz kicsapódásakor (kondenzációjakor) ugyanis hatalmas mennyiségű rejtett hő (latens hő) szabadul fel. Ez a plusz hőenergia tovább fűti a feláramlást, ami így még intenzívebbé válik.
3. Emelő mechanizmus (Trigger)
Bár front nincs, valaminek be kell indítania az első lökést a feláramláshoz. Hőzivatarok esetén ezt a szerepet leggyakrabban a következők töltik be:
Erős lokális túlmelegedés: Pl. egy sötétebb szántóföld vagy városi terület jobban felmelegszik, mint a környezete.
Domb- és hegyvidéki kényszerfeláramlás (Orografikus hatás, a 3 khgs): A domborzatnak ütköző légáramlatok felfelé kényszerülnek a lejtőkön, ami megadja a kezdeti lökést a konvekciónak. Emiatt a hegyvidékeken gyakran hamarabb és könnyebben alakulnak ki hőzivatarok.
Egy fontos sajátosság: A hőzivatarokra jellemző a gyenge szélnyírás (a szél sebessége és iránya a magassággal nem változik számottevően). Emiatt a feláramlási és a csapadékkal járó leáramlási zóna egymás felett alakul ki. A lehulló csapadék és a vele érkező hideg levegő végül viszonylag gyorsan – gyakran 30-60 perc alatt – elvágja a feláramlás útját, így a hőzivatar önmagát fojtja el.