Mi civilek abban bízhatunk, sosem lesz rá szükség: Nélkülözhetetlen időjárásmérő állomást kaptak a tatai tüzérek

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett VAISALA MW32 típusú időjárásmérő állomásnak jelentős szerepe van a tábori tüzérségnél, többek között a lövészet és a tűzvezetés előkészítésében is. Az eszköz képességeiről Pátkai Zoltán őrnagyot, Száraz Csaba századost és Virincsik Árpád törzszászlóst, az MH 25. Klapka György Lövészdandár 101. Tüzérosztály katonáit kérdezte a honvedelem.hu szerkesztősége.

OMSZ: A víz körforgalma a légkörben – a rendkívüli aszály időjárási háttere

A víz meghatározó szerepet játszik az időjárás alakításában. A légkörbe való bepárolgásától kezdve a halmazállapot-változáson keresztül a kihullásig erősen hat a légköri energia forgalomra, és a légkör sugárzás háztartására, végső soron az időjárás alakulására. A légköri vízforgalomban jelentkező zavar pedig szó szerint létkérdés lehet az élővilág, így az ember számára is.

Másfélfok.hu – Változatlan kibocsátások mellett melegrekordok sorát hozzák majd a nyarak Magyarországon

Trendszerűen növekszik a megfigyelések alapján a nyári melegrekordok száma az elmúlt 20 évben Magyarországon, míg a hidegrekordok mérhetően csökkennek. Változatlan üvegházhatású-gázkibocsátások mellett, a pesszimista éghajlati forgatókönyvet követve a nyári hidegrekordok teljesen eltűnnek a század végére az országban, melegrekordokból pedig akár négy és félszer is több lehet a változatlan éghajlathoz képest. Ezzel szemben ha mérsékeljük a kibocsátásokat, és az optimistább forgatókönyvet követjük, akkor a század közepéig így is duplázódni fog a melegrekordok száma, azonban utána nem növekedne tovább. A klímaváltozás a csapadékrekordokat kevésbé érinti ugyan, de itt is növekedhet kissé az új nyári rekordok száma. Az éghajlatváltozásnak és a melegrekordok növekedésének minden szempontból érdemes volna gátat vetnünk, mert az emberi egészségtől a mezőgazdaságon át a kritikus infrastruktúráig számtalan kockázati tényezőt jelent. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

Kovács Győző meteorológus: Aszályos évek Veszprémben

Az elmúlt napokban több híradás, tudósítás, elemzés jelent meg a sajtóban az idei aszályról, amely nagyobb mértékben az ország keleti felét sújtja, de a Dunántúl nagy része is szenved a csapadékhiánytól. Veszprémben július közepéig 216 milliméter eső esett, ami 83 milliméterrel kevesebb az időarányos átlagnál. Ez a csapadékhiány még nem okozna rendkívüli aszályhelyzetet térségünkben, ha nem előzte volna meg két csapadékszegény év, amihez átlag feletti hőmérséklet is párosult.

OMSZ: Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban

2021 száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. Jelen tanulmány az idei csapadékmérések mellett foglalkozik a csapadék térbeli és időbeli változékonyságával, és a XX. század eleje óta tapasztalt száraz időszakokkal.

TÁJÉKOZTATÓ A BAKONYKARSZT Zrt. működési területén a nyári vízfogyasztásokról és a rendkívüli száraz időjárás idején követendő vízhasználati magatartásról

Időjárás, csapadék viszonyok
Ahogy arról a sajtóban is lehetett már olvasni, 2020. óta Magyarországon folyamatos csapadékhiány tapasztalható. A jelenlegi veszprémi meteorológiai mérések alapján megállapítható, hogy az elmúlt két-két és fél évben összesen, mintegy háromnegyed évnyi időarányos csapadékmennyiség hiányzik a vízkészleteinkből. A közel három éve tartó szárazság oda vezetett, hogy az idei nyárra több patak, és forrás is elapadt, továbbá néhány sekélyebb mélységű tározó is kiszáradt, karsztvíz szintjeink folyamatosan csökkennek. Ezek a meteorológiai viszonyok jelentősen befolyásolják életünket, ahogy arról több híradásban is beszámolt a média, az elmúlt napokban.

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com